2020. április 6.
Megosztás 0

Az európai integrációról általában a gazdasági előnyei kapcsán szoktunk beszélni, pedig számtalan olyan közvetetten gazdasági területen is részt vállalt az Unió, ahol a közös piac működésének érdekében történtek együttműködések a tagországok között.

Ennek egyik legeklatánsabb példái a védjegyek, árujelzők, formatervezésiminta-oltalmak. Nagyrészt a termékek azonosításához kapcsolódó iparjogvédelmi jogosultságok egységesítése komoly előny egy közös piac hatékonyságának tekintetében mivel a piacon szereplő vállalkozások komoly költségcsökkentést könyvelhetnek el az egységes szabályozás, és egységes eljárás kapcsán.
Érdekes sajátossága az Uniós védjegyrendeletnek, hogy nem helyezte hatályon kívül a tagállami védjegy eljárásokat, csupán egy új közösségi védjegyoltalmat vezetett be. Ez az új eljárás gyorsabb egyszerűbb és sok tekintetben költséghatékonyabb a tagállamiakhoz képest.

Egy egyszerű példán szemléltetve, ha van egy olyan vállalkozásunk, ami a közös piac több országában is tevékenykedik, a védjegyrendelet nélkül például Logónkat, vagy szóvédjegyünket, minden országban külön-külön kellene lajstromba vetetnünk, ami egy 28 tagállamos közösségre nézve jelentős költségeket termelne vállalkozásunknak. Továbbá egy nem egységes védjegyoltalmi eljárásban tagállamonként különböző feltételeknek kellene megfelelnünk, nem is beszélve arról, ha szemfüles konkurenciánk hírt kap terjeszkedésünkről, és hamarabb jelenet be védjegyoltalmat az általunk kiválasztott országban. Ilyenkor hosszadalmas jogi procedúráknak nézhetnénk elébe, melynek a kimenetele mindig kétséges és jelentős pénzt, időt energiát emésztene fel.

Az ilyen gyakorlati problémák orvoslására jött létre az Európai Védjegyrendelet. Egységes eljárás során, kiszámítható eljárási díjért lajstromozhatjuk védjegyünket egy bejelentésen keresztül az EU összes tagállamában. Az eljárás lebonyolításával az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) foglalkozik. A hivatal saját elektronikus felületén keresztül fogadja a bejelentéseket, és azon keresztül kommunikál a bejelentővel vagy annak képviselőjével.

Az eljárás hasonló követelményeket támaszt a bejelentővel szemben, mint egy hazánkban. 2017. október 1. napjától kezdődően a grafikai ábrázolhatóság, mint követelmény kikerült a bejelentési feltételek közül. Ez eljárási szempontból nagy könnyebbséget jelent, mivel így például egy hang alapú védjegyet akár mp3 formátumban is le tudunk védetni, és nem kötelező például a képi leiratát (kottát) csatolni.

De mi számíthat védjegynek egy nemzetközi piacon?

Már az előzőekben is említésre került, hogy akár egy zenerészlet is lehet védjegy. Tekintettel arra, hogy egy terméket a csomagolása, illetve a csomagoláson elhelyezett feliratok alapján tudják a potenciális fogyasztók elkülöníteni a védjegyeket ezen a területen kell keresnünk.
A klasszikus védjegyek általában a logók. Azok az egyedi feliratok, melyek a termékek kibocsátóit jelölik meg sajátos ábrás formában. Különbséget kell tennünk ábrás és szóvédjegyek között az ábrás védjegyhez a szóelemeken kívül egyedi grafikai elemek is kapcsolódnak, így a megjelenés az elsődleges szempont a védettségnél, míg a szóvédjegyeknél a jelentéstartalom, mint kifejezés kerül a védjegyoltalom alá.

Védjegy lehet még ezen kívül hologram, multimédia, szín, színkombináció, alak, pozíció, minta, mozgás. A felsorolásból kitűnik az, hogy mi számíthat védjegynek szinte csak a képzeletünk szabhat határt. Figyelembevéve azt, hogy az eljárás menete sem komplikált, így igen gyorsan és olcsón védjegyoltalomhoz juthatunk az Európai Unión belül. Ennek ellenére elengedhetetlen a szakértői támogatás az egyes oltalmak előkészítésénél és benyújtásánál, mivel rengeteg később fellépő kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat egy szakértői csapat igénybevételével.

Kapcsolódó cikkek, bejegyzések