2020. április 6.
Megosztás 0

A védjegyvédelem az egyik ledinamikusabban fejlődő közösségi újítás az Európai Unión belül. A gyors fejlődést elősegíti a piaci igényekhez könnyen alkalmazkodó vállalkozói réteg, és az Unió ezen területen működő rugalmas jogalkotási szabályai.

Az oltalom hatálya az Európai Unió tagállamaira terjed ki. Különlegessége ennek a típusú oltalomnak, hogy a védettség helye jelöli ki a védelem mozgásterét. Ennek köszönhetően a védjegyjogosultnak nem kell kötelezően az Európai Unió területén belül székhellyel rendelkeznie elég, ha a védelemmel jelölt áru vagy szolgáltatás az Unió területén kerül értékesítésre.

Mik az alapvető feltételei annak, hogy Közösségi védjegyoltalomra legyünk jogosultak?

A leg alapvetőbb feltétel, hogy rendelkezzünk egy olyan védjeggyel, amelyet az Európai Unió valamely, illetve valamennyi tagállamában szeretnénk használni. A védjegyek fogalmi köre széles skálát ölel fel az Európai Uniós szabályozásban. Külön kategóriát képez a szóvédjegy, az ábrás védjegy, egyedi vagy és csoportos védjegyek (részletes védjegybemutatásért kérem látogasson el a védjegyrendelet követelményeivel foglalkozó aloldalunkat).

Ha már rendelkezünk egy oltalom alá helyezhető védjeggyel, és találtunk egy olyan megfelelő szakmai tudással rendelkező partnert, aki közre tud működni a bejelentés során, akkor nekiláthatunk az oltalmi eljárásnak. Érdemes felkészülni, egy legalább hat hónapos lajstromozási eljárásra. Első hallásra ijesztően hosszú időnek tűnik ez az időszak, de érdemes figyelembe venni azt, hogy az oltalom a bejelentés napjára visszamenőleg nyújt védelmet.

A leggyorsabb módja a bejelentésnek, ha igénybe vesszük az elektronikus bejelentési felületet. Egy rövid kérdőivben meg kell adnunk az oltalom alá helyezni kívánt védjegy paramétereit, ki kell választanunk a megfelelő áruosztályokat és nyilatkoznunk kell a szenioritásra vonatkozóan.

Mit jelent a szenioritás?

“Abban az esetben, ha a védjegyünk egy tagállamban vagy harmadik országban már oltalmat szerzett, az Uniós bejelentés során az eredeti bejelentésre visszamenőleg kérhetünk oltalmat.”

A bejelentést követően választhatunk az eljárási díj megfizetésének módjai közül, ami történhet bankkártyával – ami gyorsabb ügyintézést biztosít – vagy banki átutalás között, amiről a könyvelést követően kerül a hivatalnál elszámolásra.

Ha végeztünk a bejelentéssel, akkor elindul maga a bejelentési eljárás, melynek részletes leírását a témával külön foglalkozó oldalunkon találja. Az eljárás során amennyiben a bejelentést megfelelő szakértelemmel nyújtották be, elkerülhetjük a felszólalás lehetőségét. Felszólalás olyan esetben érkezhet, amennyiben egy már oltalom alatt álló védjegy tulajdonosa úgy gondolja, hogy a már védettség alatt lévő védjegyéhez összetéveszthető módon hasonlít az oltalom alá helyezni kívánt védjegy.

Amennyiben nem érkezik felszólalás, az ügyintézési határidőt követően a védjegy oltalom alá kerül. Az oltalomról az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala igazolást állít ki az Unió összes hivatalos nyelvén.

Az igazolás tanúsítja, hogy az általunk oltalom alá helyezett védjegy védelem alá került a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal. Innentől kezdve a védjegy, mint vagyoni értékű jog tárgyiasult formában megjelenik a valóságban, és mivel a vagyoni értékű jogok forgalomképesek, rengeteg lehetőség nyílik a védjegy tulajdonosa számára, hogy mit kíván vele kezdeni.

A védjegy, mint vagyoni értékű jog

  • adásvétel tárgya lehet
  • amennyiben a jogosult a vállalkozás, annak vagyoni hozzájárulását növelheti.
  • Jogbérleti szerződés keretén belül jövedelmezhet a jogosult számára

A védjegy felhasználhatósági esetei szinte korlátlanok. A fenti leírásból is látszik, hogy a bejelentés és annak feltételei komoly előkészületet és szakértői tudást igényel. Ne kockáztasson! Irodánk partner a teljes eljárás során, és személyre szabott ajánlatot tud kínálni a védjegy lajstrombavételével és felhasználásával kapcsolatosan is.