Megosztás 0

Felperes: Levi Strauss & Co.

Alperes: Colloseum Holding AG

Tényállás:

A felperes Levi Strauss & Co. – többek között – ruházati cikkek vonatkozásában lajtromozott közösségi ábrás védjegy, illetve azzal megegyező, farmernadrágok tekintetében lajstromozott, 2 292 373. sz. német ábrás védjegy jogosultja

Az  alperes  ruházati  cikkek  kiskereskedelmével  foglalkozik,  2002  novembere  óta  forgalmaz farmernadrágokat,  amelyek  jobboldali  farzsebe  négyszögletes,  piros  színű  –  a  zseb  felső harmadának  jobboldali  külső  varrásába  varrt  és  az  adott  nadrághoz  tartozó,  illetve  az  „SM JEANS” megjelölést tartalmazó – szövetzászlócskával van ellátva.

A felperes arra hivatkozásul támadja bíróság előtt az alperes farmernadrágok forgalmazásában megnyilvánuló  kereskedelmi  gyakorlatát,  hogy  a  farzseben  található,  négyszögletes  piros színű  szövetzászlócskákat  a  belföldi  fogyasztók  a  többéves  intenzív  használatra  tekintettel arra való utalásként értelmezik, hogy a nadrágok tőle származnak. A „Red Tab”-nek nevezett piros színű szövetzászlócskán ezenfelül használat révén megkülönböztető képességet szerzett. Az   alperes   által   forgalmazott   kialakítások   esetében   a   piros   színű   szövetzászlócskát védjegyként használják, ami sérti a védjegyhez fűződő jogait.

Az  alperes  arra  hivatkozott,  hogy  a  kifogásolt  formák  csak  díszítő  jelleggel  bírnak,  más gyártók  szintén  elhelyeznek  a  jobb  farzseben  egy  piros  színű  szövetzászlócskát.  A  felperes pozícióvédjegyként lajstromozott ábrás védjegyei korlátozott terjedelmű oltalmat élveznek [a lajstromozás során lemondó nyilatkozatot (disclaimer) tettek, amely szerint önmagában a zseb formájára  és  színére  nem  kívánnak  kizárólagos  jogot  szerezni].  Az  alperes  kifogásként  a kereset tárgyát képező védjegyek használatának elmaradására hivatkozott.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés:

A 40/94/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdését14  úgy kell-e értelmezni, hogy

  1. egy összetett védjegy részét képező és csak az összetett védjegy használata révén megkülönböztető képességet szerzett védjegy oltalmat biztosító módon használható, ha csak az összetett védjegyet használják;
  2. egy védjegyet  oltalmat  biztosító  módon  használnak,  ha  azt  csak  egy  másik védjeggyel  együtt  használják,  a  fogyasztók  a  két  védjegyben  önálló  megjelöléseket látnak, és emellett a két védjegyet együtt védjegyként lajstromozták?

Döntés:

Valamely  védjegy  megkülönböztető  képessége  azt  jelenti,  hogy  a  védjegy  lehetővé  teszi  a védjegybejelentésben    szereplő    árunak    az    adott    vállalkozástól    származóként    történő azonosítását.  A  lajstromozás  szempontjából  a  védjegyek  megkülönböztető  képességének használat  révén  történő  megszerzése  akár  valamely  lajstromozott  védjegy  részeként,  annak egyik  elemeként,  akár  valamely másik  védjegynek  a  lajstromozott  védjeggyel  összetételben történő   használat   eredménye   is   lehet.   Mindkét   esetben   elegendő,   hogy   e   használat következtében az érintettek a kizárólag a bejelentett védjeggyel jelölt árut vagy a szolgáltatást ténylegesen úgy fogják fel, mint az adott vállalkozástól származót.

A „használat” fogalma a szó jelentésénél fogva általában kiterjed az említett védjegy önálló használatára, valamint annak valamely más védjegy elemeként történő, azzal együttesen vagy összetételben történő használatára is. A használat kritériuma nem ítélhető meg attól függően eltérő  szempontok  alapján,  hogy  annak  eldöntése-e  a  kérdés,  hogy  e  kritérium  alkalmas-e jogok  keletkeztetésére  a  védjegyet  illetően  vagy  e  jogok  fennmaradásának  biztosítására. Ugyanis,  bár  valamely  megjelölés  tekintetében  annak  használatán  keresztül  is  szerezhető megkülönböztető  képesség,  az  ugyanezen  formában  történő  használatnak  alkalmasnak  kell lennie  az  oltalom  fenntartására  is.  Valamely  védjegynek  a  40/94  rendelet  15. cikkének (1) bekezdése   értelmében   vett   tényleges   használatának   megítélését   illetően   alkalmazott követelmények  azonosak  a  valamely  megjelölés  lajstromozásához  a  rendelet  7. cikkének (3) bekezdése  értelmében  szükséges  megkülönböztető  képesség  megszerzését  eredményező használat esetén alkalmazottakkal.

A  40/94/EK  rendelet  15.  cikkének  (1)  bekezdése  értelmében  tehát  a  védjegyek  tényleges használatára  vonatkozó  feltétele  akkor  is  teljesülhet,  ha  azt  a  lajstromozott  védjegyet, amely    a    megkülönböztető    képességét    valamely    másik    olyan    összetett    védjegy használatának  révén  szerezte  meg,  amelynek  egyik  elemét  képezi,  csupán  e  másik összetett  védjegy  révén  használják,  vagy  ha  azt  csupán  valamely  másik  védjeggyel együttesen  használják,  és  e  két  védjegy  összetétele  védjegyként  szintén  lajstromozásra került.