2020. február 22.
Megosztás 0

Napjainkban az üzletek polcaira kerülő, hasonló tulajdonságokkal felruházott termékek, illetve szolgáltatások közül legkönnyebben azok védjegye alapján választunk. Ez, a közbeszédben nem igazán ismert fogalom árujelzőként funkcionál, mely amellett, hogy segít megkülönböztetni a kínálat szereplőit, a vevők bizalmát is elnyerheti, tehát egyszerre tölt be reklám- és minőségjelző szerepet. Leginkább a védjegy segítségével azonosítjuk az árut, hiszen ki ne tudná, melyik az almás telefon, a már-már olimpiai karikákra hajazó logóval ellátott autómárka, vagy a fehér pipás edzőcipő. A védjegyoltalom különféle márkanevek teljeskörű védelmét biztosító eszköz.

Logikusnak tűnik, hogy a Pepsi kóla csomagolása sosem lehet piros és cifra betűs, míg versenytársa, a Coca Cola sem ölthet egyszerű betűtípussal operáló kékbe hajló külsőt. Ennek háttere az, hogy a termékeknek jól elkülöníthetőnek kell lenniük, tehát a gyártók üzleti érdekeiktől vezérelve levédhetik egyedi grafikai megjelenésüket, logóikat, sajátos szlogenjeiket, szóösszetételeiket, hangzásukat.

Az optimális védjegy megalkotóját segíti a piaci versenyben, a vevőket egyértelműen arra sarkallja, hogy emlékeik alapján később is ugyanazt a terméket vásárolják meg. Természetesen ehhez szükséges az is, hogy adott áru vagy szolgáltatás elérje a kielégítő minőségi küszöböt. Ha ez megvan, a fogyasztók akkor is a bevált márkát választják, ha az valamivel drágább, mint a konkurens gyártók kínálata.

Multinacionális vállalatoknál gyakran előfordul, hogy a védjegy maga többet ér, mint az előállított termék. Például a Coca Cola brand magasabb értéket képvisel, mint az oltalommal ellátott kóla, vagyis a forgalmazott készítmény receptje.

Hogyan határozzuk meg a védjegyek körét

A szabadalommal ellentétben ahhoz, hogy valami védjeggyel kerüljön ellátásra, nem szükséges megfelelni az újítás követelményének. Attól, hogy a piacon már megtalálható huszonnégy gyártó telefonkészüléke, nincs akadálya egy huszonötödik, közel azonos szerepet betöltő gyártmánynak, azonban a versenytársakat minden esetben figyelembe kell venni.

Értelemszerűen a más piaci szereplő megjelenésére megtévesztően hasonlító produktum nem elfogadható. Az egyediség rendkívül fontos. Később ez a védelem megilleti majd az újdonsült piaci szereplőket is és további kiemelt előnyként említendő, hogy korlátlan ideig fenntartható. A védjegyet kizárólag annak jogosultja használhatja, illetve az, akinek az oltalmat elnyerő arra kifejezett engedélyt adott.

A megkülönböztető jegyek mindaddig módosíthatók, alakíthatók, fejleszthetők, míg az adott védjegy az illetékes hatóság elé nem kerül, ezt követően már csak új védjegybejelentés tehető a módosított változatra.

Azt illeti meg védjegyoltalom, aki a megjelölést törvényi előírásnak megfelelően lajstromoztatja. Magyarországon az eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi, mely díjfizetés ellenében, elektronikus és papír alapon zajlik.

Igényüket nem csupán természetes személyek érvényesíthetik, hanem jogi személyek is, tehát a bejelentők skálája kellően széles.

A hatóság eljárása során hivatalból vizsgálja az abszolút kizáró okok fennállását, melyek gátját képezhetik védjegy bejegyzésének.

Abszolút kizáró oknak minősül az a megjelölés, mely:

  • nem szolgája az egyértelmű megkülönböztetést, vagyis a fő kritérium megvalósulását. A hatóság nem részesíti védjegyoltalomban az olyan termékeket sem,
  • melyek közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznek,
  • megtévesztik a fogyasztókat, vagy
  • leíró jellegűek, vagy
  • lajstromozásra rosszhiszeműen terjesztették be.

A relatív kizáró okokat a hatóság ugyan nem vizsgálja, viszont kutatási jelentés keretén belül tájékoztatja a bejelentőt a bejegyezni kívánthoz hasonló védjegyek létezéséről. Bejelentés előtt mindenképpen ajánlott kutatást végezni az egyezés vagy nagymértékű hasonlóság kiküszöbölése érdekében, továbbá figyelemmel kísérni az eljárás alatt beérkező új bejegyzési kérelmeket.

Annak a jogosultnak, akinek olyan, már meglévő védjegye van, mely összetéveszthető a lajstromozásra váró védjeggyel, felszólalási eljárást indíthat a védjegy megadása előtt 3 hónappal.

Viszonylagos kizáró ok fennállása esetén megadott védjegy is törölhető a nyilvántartásból.

Az eljárás problémamentes lefolytatását követően elnyerheti az oltalmat minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztesse más gyártók árucikkeitől.

Lajstromozáskor a bejelentés napjára visszanyúlóan keletkezik a védjegyoltalom és alapesetben 10 évig áll fent, azonban korlátozás nélkül megújítható további 10 éves időtartamokra. A belföldön védjegylajstromba vett megjelölés csak Magyarországon jelent oltalmat és fenntartása nem jár külön költséggel. Az oltalom kizárólagos használati jogot jelent, melyet, ha megsértenek, a jogosult felléphet adott tevékenység ellen és bírói úton szankciók változatos sorát kérheti alkalmazni.

Amennyiben valaki a fentebb említett kifejezett engedély, vagyis licenc nélkül használja a védjegyet, mely bizonyíthatóan nem sajátja, bitorlást követ el. A jogsértéshez nem kritérium pontosan ugyanazt a megjelenést használni, ugyanis polgárjogi és büntetőjogi szankcióval sújtandó az is, aki a bitorlást úgy követi el, hogy az áru, vagy esetleg szolgáltatás oly mértékben hasonlít az eredetire, hogy a hétköznapi fogyasztó könnyedén összetévesztheti.

A védjegy gyakran válik a minőség szimbólumává, minden esetben gyarapítja az árucikk értékét, valamint ismertségét fogyasztók és piaci szereplők körében. Pontosan ezért kell megteremteni a teljeskörű védelmet, mely biztonságot nyújt a visszaélésekkel szemben. Szakértő csapatunk gyors, hatékony és precíz szolgáltatást garantál Önnek. Válassza a minőséget, a megbízható munkavégzést! További információért keresse kollégáinkat, akik mindig készséggel állnak a rendelkezésére.