2020. február 22.
Megosztás 0

Sokunkban felmerül a kérdés, ha egy iparjogvédelmi árujelzőről, közismertebb nevén védjegyről beszélünk, hogy konkrétan mi minősülhet annak. Gyakran mondjuk egy személyre, hogy jellegzetes viselkedése, az ő „védjegye”. A hétköznapi szóhasználatban az ilyen megkülönböztető, jellegzetes, könnyen felismerhető tulajdonságokat kifejezéseket hívunk védjegynek.

Talán nem is gondolnánk, de ez a termékek és szolgáltatások védjegyfogalmától sem áll túl messze. Védjegynek nevezünk minden grafikailag megjeleníthető az áru megkülönböztetésére alkalmas megjelölést. A jogszabályokban megfogalmazott kacifántos definíciók gyakran félrevezethetik azt, aki egyszerűen szeretné a termékéhez, vállalkozásához kapcsolódó egyedi megjelölést oltalom alá helyezni, ezért részletesen kifejtve bemutatjuk, hogy melyek a legjellemzőbb védjegyek, amelyek illeszkednek a fent megfogalmazott szakmai leírásba.

 

Mik a klasszikus védjegyek?

Szóvédjegyek:

Az egyik leggyakoribb formája a védjegyeknek a szóvédjegy. A szóvédjegy oltalma alatt olyan védettséget értünk, amelyek kifejezetten leírható szavak megjelölésére, jelentésére vonatkoznak. Szigorú szabályok határozzák meg a szóvédjegyek oltalomba vételének folyamatát. Az egyik legfontosabb szabály, hogy a szóvédjegy nem lehet leíró jellegű, tehát nem tükrözheti a védjegyhez kapcsolódó termék jellegét. Ez a szabályozás gazdaságilag racionális döntésen nyugszik, mivel, ha a csavarhúzó kifejezés levédetése szóvédjegyként lehetséges volna, akkor a csavarhúzót gyártó vállalkozások nem tudnák a termékeiket úgy meghatározni, hogy az oltalommal rendelkező személy védjegyjogoultságát meg ne sértené. Tekintettel a fentiekre, a szóvédjegy bejelentése komoly szaktudást igényel, melyet nehéz laikusként önállóan, hibamentesen végrehajtani, irodánk ezért szakértői gárdájával folyamatosan az Ön rendelkezésére áll abban, hogy a fontos döntéseket a legnagyobb körültekintéssel tudja meghozni.

Ábrás védjegyek:

Az ábrás védjegy, közismertebb nevén a logó, olyan egyedi grafikai produktum, amely egyrészt segítséget nyújt abban, hogy az egy vállalkozáshoz tartozó különböző termékeket egymáshoz tartozónak jelölje, illetve fogyasztói szempontból a különböző vállalkozások hasonló termékeit megkülönböztesse egymástól. A logók tekintetében az egyediség és grafikai ábrázolhatóság jelentős követelmény. Komplex feladatot jelent egy logó oltalom alá helyezése, mert egyszerre igényel grafikusi és jogi szaktudást. A logók tekintetében a leíró jelleg tilalma enyhébben érvényesül, mint a szóvédjegyek tekintetében, így kiváló alternatíva lehet egy olyan helyzetben, amikor az általunk oltalom alá helyezni kívánt védjegyet szóvédjegyként érvényesen nem lehetne levédetni. Az ábrás védjegyek esetében követelmény, hogy a kívánt használati forma szerint (színes, jó minőségű, szkennelt) kerüljön rögzítésre a közhiteles nyilvántartásban, más néven lajstromban.

 

Mik a nem klasszikus védjegyek?

 

A jogszabály általános megfogalmazásának köszönhetően igen széles spektrumot jelöl ki a védjegyeknek. A gyakorlat alakította ki a két fő védjegytípust, (ábrás és szóvédjegyek) de a gazdasági környezet változása, és a társadalmi struktúrák fejlődésének következtében rengeteg olyan nem konvencionális védjegy alakult ki, amely nem tartozik ebbe a két klasszikus csoportba, mégis megfelel a jogi definíció szerinti védjegyfogalomnak.

Szlogen:

A jelmondat (szlogen) a korunkra magas szintre fejlődött marketing iparágnak egyik teremtménye. Amikor a termék nevén kívül a termékkel együtt egy életérzést, társadalmi státuszt, rövid mottót is kívántak a társaságok közvetíteni, meghatározták azokat a jelmondatokat, amelyek jellemzően adott társaságok használnak.  A magyar védjegyjog nem tartalmaz a szóvédjegyekre vonatkozóan mennyiségi korlátot, így ezek a jelmondatok a jelen szabályozás szerint a szóvédjegy kategóriájába tartoznak. Egy frissebb jogi megközelítés szerint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, már külön típusként foglalkozik a jelmondatokkal. Amennyiben az Uniós védjegyszabályozás érdekli részletesen keresse ezzel foglalkozó aloldalunkat.

Szignál:

Magyarországon a 90-es éveket követően a kereskedelmi televíziók elterjedésével teret kaptak a televízós reklámok, amik magukkal hozták azokat a jellemző dallamokat, amik egyes gyártókhoz, szolgáltatókhoz tartoznak. Rengeteg olyan társadalmi kísérletet ismerünk, ahol csupán jellegzetes dallamok alapján kellett a fogyasztóknak egyes termékeket meghatározni. Az ilyen próbák meglepő hatékonysággal működtek, mivel a nem vizuális ingerek sokkal könnyebben és hosszabban raktározódnak el az emberek emlékeiben. Amennyiben elfogadjuk, hogy egy szignál megfelelő marketing szempontból egy termék meghatározására, felmerülhet a kérdés, hogy hogyan felel ez meg a grafikai ábrázolhatóság követelményének?  A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Minden szignál zenei betét, leírható hangjegyekkel, így a szignál lekottázható és máris rögzíthető grafikai szempontból.

Napjaink felgyorsultan fejlődő társadalma számtalan olyan lehetőséget hozhat, amivel ebben a pillanatban még nem is számolunk, mégis, aki legelőször helyezi oltalom alá a legnagyobb gazdasági hasznot realizálhatja.

 

Mi nem számít védjegynek?

 

Egy negatív halmaz meghatározása mindig nagyobb kihívás, ezért itt nem is vállalkoznánk tételes felsorolásra. Ehelyett bemutatjuk azokat a jellemző félreértéseket, amelyeket ügyfeleink védjegynek gondolnak, viszont a jogi szabályozás szerint nem számít annak.

Kereskedelmi gyakorlat, Know-How:

Olyan védett ismeretek, melyek külön szabályozás alá esnek, ezért külön védelmet élveznek. Nem egyes árukhoz kapcsolódnak, és a törvény szerint kivételt képeznek a védjegyek alól.

Termék jellegzetes formája:

A forma is iparjogvédelem alá tartozik, mint a védjegy, de annak önálló csoportját képezi. A formatervezési minta, mint egyedi árujelző, egyedi törvényi szabályozás alá esik, külön lajstromban szerepel, és egyedi eljárási szabályok vonatkoznak rá.

Terv, előállítási mód:

A termék előállítási módja, abban szervezett megkülönböztető újítás és gyakorlat nem védjegynek, hanem szabadalomnak számíthatnak. A szabadalmi oltalom külön törvényi védettség alá esik, és egyedi eljárással kerül lajstromozásra.

Földrajzi árujelzők:

Tokaji bor, vecsési káposzta, szatmári szilva – ezek olyan kifejezések, amikkel nap mint nap találkozunk. A földrajzi árujelzők ugyanúgy iparjogvédelem alá tartoznak, mint a védjegyek, de csak adott földrajzi helyen előállított termékek élvezhetik ezt a védelmet. A védelem jogosultja minden olyan termék, amelyet a védettség alatt álló területen állítottak elő.

Rövid összefoglalónkban az Ön számára is egyértelművé vált, hogy egy védjegy kiválasztása és annak oltalom alá helyezése rendkívül komplex eljárás. A hatékony és gazdaságilag racionális döntések meghozatalához szükséges a lajstromba vételhez kapcsolódó szaktudás. Amennyiben úgy dönt, hogy már meglévő, vagy induló vállalkozása számára védjegyet kíván lajstromoztatni, bátran keresse szakértő kollegáinkat.