2020. február 22.
Megosztás 0

A világvédelem lehetősége, a Szellemi Tulajdon Világszervezete, röviden WIPO égisze alatt valósulhat meg és rendkívüli jelentőséggel bír.

A Világszervezet kulcsfontosságú szerepet tölt be az egyes védjegyek globális szintű elismerése terén. A szervezeten belül megtalálható madridi rendszert két megállapodás alkotja, a Madridi Megállapodás, illetve a Madridi Jegyzőkönyv.

A Madridi megállapodás kezdetei

A Madridi Megállapodás 1891-ben jött létre és a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozik. Ezzel szemben a Madridi Jegyzőkönyvet csak 1989-ben hozták létre és 1996-ban lépett hatályba. A megállapodások párhuzamos, de egymástól tökéletesen független dokumentumok. E nemzetközi egyezmények egyértelműen a külföldi védjegyek bejelentését teszik gördülékenyebbé és költségkímélő mivoltukból fakadóan olcsóbb eljárással kecsegtetik az érdeklődőket. Érdekesség, hogy mindkét dokumentum tekintetében megállapodásról beszélhetünk, az egyiket mégis Jegyzőkönyvként említik. Az egyezmények szerkezete azonos, tehát az egyes kérdések megoldásait mindkettőben ugyanott lelhetjük meg.

Amennyiben az EU országai által kínált lehetőségek nem képesek lefedni igényünket, úgy élhetünk további kiterjesztéssel, mely értelemszerűen nem csupán az uniós tagállamok lehetőségeit foglalja magában. A WIPO eljárása temérdek olyan ország területére képes oltalmat biztosítani, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, tehát érvényes lehet többek között Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is.

Az Európai Unió is csatlakozott a Madridi Jegyzőkönyvhöz, tehát részese a madridi rendszernek. A nemzetközi bejelentés során az Európai Unió is opcióként szerepel, ezért bátran megjelölhető.

A bejelentés

Első lépésként meg kell tenni a bejelenést – az előírt illetékek megfizetése mellett -, ezt követően a kérdéses országok hatóságai 12, illetve 18 hónap alatt emelhetnek kifogást, amennyiben valamilyen oknál fogva nem értenek egyet a védjegy kiterjesztésével. Ennek hiánya esetén a bejelentett védjegy automatikusan az adott ország jogi védelmének szárnyai alá kerül. Nagyon fontos, hogy nem szükséges több, csupán egyetlen nyelven megtenni a bejelentést. Ez bármely államban lehetséges, amely csatlakozott a megállapodáshoz. Ugyanez vonatkozik a 10 évente esedékes megújítási eljárásra is, valamint a fizetendő illetékre is.

Amennyiben felkeltette érdeklődését ez az eljárás, további ösztönzésként szolgálhat az, hogy a kiterjesztett oltalom elnyerése érdekében külföldön is eljárhat magyar ügyvivő. Mindössze abban az esetben érdemes külföldi ügyvivő megbízása, amennyiben jogorvoslat igénye merül fel.

Természetesen a kiterjesztés nem vonatkozhat a világon fellelhető minden egyes országra, ugyanis csakúgy, mint a legtöbb nemzetközi megállapodásnak, ennek a rendszernek sem részese bolygónk összes állama.

A csatlakozott országok száma azonban igencsak jelentős, közvetlen szomszédjainkon túl megtalálhatjuk Nyugat-Európa zömét, továbbá temérdek afrikai és ázsiai képviselőt. A pontos felsorolás megtalálható a „Madridi Rendszerben résztvevő országok” menüpont alatt, igény esetén, vagy érdekesség gyanánt érdemes megtekinteni.

WIPO mint eljáró szerv

A madridi rendszert a WIPO Nemzetközi Irodája felügyeli. Nemzetközi bejelentés beérkezésekor a WIPO ellenőrzi a meghatározott kritériumok teljesülését, továbbá az áruk, valamint a szolgáltatások osztályozásának megfelelőségét. Amennyiben megfelelőnek találtak mindent, az adott védjegy lajstromozásra kerül a nemzetközi nyilvántartásban. Szintén a Nemzetközi Iroda feladata értesíteni a kérelmező által megjelölt országok illetékes hivatalait is, viszont azt nem vizsgálják, hogy azonos, vagy hasonló védjegyet bejegyeztek-e már korábban, vagy azt, hogy a védjegy egyáltalán részesülhet-e oltalomban. Ezeket nemzeti szinten ellenőrzik a megjelölt országok.

Szakértő segítségnyújtásért forduljon hozzánk bizalommal! Mi készséggel állunk az Ön rendelkezésére bármilyen igény esetén! Közvetlen elérhetőségünket a „Kapcsolat” menüpont alatt találhatja meg. Várjuk megkeresését!